A kombinált bontás ütemezése fázisról fázisra

Tudástár · Szerző: Bauman Raymond Attila (Kézi és Gépi Bontás) · Frissítve: 2026. október 9.

Miért kulcskérdés az ütemezés a kombinált bontásnál?

Mert a kombinált bontás két különböző technológiát kapcsol össze, és mindkettő a másikra vár: a gép a kézi fázis lezárására, a kézi fázis pedig az előkészítés feltételeire. Ha a kapcsolódási pontok nincsenek előre rögzítve, három dolog történik: a gép üresen áll, a kézi munkások a gép hatósugarában dolgoznak, vagy a sorrend felborul, és a hulladék keveredik.

A jó ütemterv ezért nem napokban, hanem feltételekben gondolkodik: mi kell ahhoz, hogy a következő fázis elindulhasson? Az alábbiakban a hat fázist és a köztük lévő ellenőrzési pontokat vesszük végig. A kézi és a gépi technológia közötti választásról a kézi vagy gépi bontás cikk szól.

1. fázis: mit kell tisztázni a felmérésen?

A felmérésen dől el a technológia, a gépméret, a kézi munka terjedelme és az ütemterv kritikus pontjai. A díjmentes helyszíni felmérésen a következőket vizsgáljuk:

• szerkezetek és anyagok (tégla, vályog, beton, fa, vegyes);
• a tető állapota és fedése – különösen, hogy van-e azbesztcement (pala) elem;
• a telek megközelítése, a bejárat szélessége, a terep lejtése és teherbírása;
• a szomszédos épületek távolsága, közös falak, kerítések, fák;
• pince, kút, emésztő, régi alapok;
• megtartandó elemek és a megrendelő határidői.

Az eredmény írásos, tételes ajánlat és ütemterv, amelyben a kézi és a gépi fázis külön szerepel.

2. fázis: milyen feltételek kellenek a munkakezdéshez?

A munka csak a közművek leválasztásának igazolása után kezdődhet; engedélyköteles bontásnál pedig a véglegessé vált bontási engedély birtokában. Ezek a feltételek nem a kivitelezőn múlnak, ezért az ütemterv első kritikus pontjai.

• Közmű-leválasztás: a megrendelő kezdeményezi a szolgáltatóknál; a leválasztás menetéről a budapesti oldal közmű-leválasztási cikke ír.
• Bontási engedély, ha szükséges: a 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet szerint az ügyintézési határidő 25 nap, szakkérdés vizsgálata esetén 35 nap. Az engedély a véglegessé válástól 4 évig hatályos (e-építési naplóval igazolt kezdésnél 6 évig), és nem hosszabbítható.
• Azbeszt: ha azbeszttartalmú anyagot kell eltávolítani, a 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet szerint a munkáltató a munka megkezdése előtt 15 nappal írásban bejelenti a munkát a munkavédelmi hatóságnak.
• Helyszín: munkaterület lehatárolása, konténerhely, ha szükséges közterület-használat (az önkormányzati szabályok szerint, ellenőrizendő).

3. fázis: hogyan halad a kézi előbontás?

A kézi előbontás belülről kifelé és felülről lefelé halad: kiürítés, belső könnyű elemek, gépészet, nyílászárók, végül a tető. A sorrend célja, hogy a gépi fázis kezdetére az épület üres, lecsupaszított váz legyen.

1. Kiürítés, lom és kommunális hulladék elszállítása.
2. Padlóburkolatok, álmennyezet, lambéria, szigetelés.
3. Gépészet és fém – a közmű-leválasztás igazolása után.
4. Nyílászárók, üveg külön.
5. Bádogos elemek, tetőfedés, lécezés, a fedélszék (ha stabil).
6. Padlásfeltöltés eltávolítása.

A frakciók elszállítása már ebben a fázisban folyamatos, hogy a telken ne halmozódjon fel a hulladék. A munkamegosztás részleteit a kézi előbontás és gépi bontás oldal írja le.

Hogyan előzhetők meg a szomszédsági konfliktusok az ütemezéssel?

A szomszédsági konfliktusok nagy része az ütemezéssel megelőzhető: ha a zajos és poros napok előre ismertek, a szomszédok fel tudnak készülni rájuk. A kombinált bontásnál a legzajosabb és legporosabb fázis a gépi szerkezetbontás és a padlásfeltöltés eltávolítása; ezek időpontját az ütemtervben külön jelöljük.

• A gépi bontás előtt érdemes a szomszédokat tájékoztatni a várható napokról.
• A konténercseréket és a szállításokat úgy szervezzük, hogy a kapubejárókat a lehető legrövidebb ideig zárják el.
• Szeles időben a poros munkát átütemezzük.

Hogyan rögzítjük az ütemtervet az ajánlatban?

Az ajánlatban az ütemterv fázisonként szerepel: előkészítés, kézi előbontás, gépi bontás, alapkiemelés, elszállítás és átadás, mindegyiknél a kezdés feltételével. Így a megrendelő előre látja, melyik fázis mitől függ, és hol van szükség az ő közreműködésére – például a közmű-leválasztás igazolásánál vagy a megtartandó elemek kijelölésénél. A konkrét időtartamokat a felmérés után, az adott épületre szabva adjuk meg.

Ellenőrzési pont: mikor jöhet a gép?

A gép akkor érkezhet, ha a munkavezető bejárással ellenőrizte, hogy a kézi előbontás lezárult, a frakciók el vannak szállítva vagy kijelölt helyen vannak, és a gép útvonala, állóhelye szabad. Ez az ütemterv legfontosabb kapcsolódási pontja.

4–5. fázis: hogyan zajlik a gépi bontás és a válogatás?

A gépi szerkezetbontás a szomszédtól elfelé, felülről lefelé halad, folyamatos porkötés mellett; a válogatás a bontással párhuzamosan, a gép markolójával és kézi segítséggel történik.

• Bontási irány: a falakat a gép befelé, az épület belseje felé dönti, soha nem a szomszéd felé.
• Födém és kémény: a kéményt a falak előtt vagy azokkal együtt, irányítottan bontjuk, hogy ne dőljön ki kontrollálatlanul.
• Válogatás: tégla, beton, fa és fém külön halomba; a vegyes darabokat a gép félreteszi.
• Alap és aljzat: a felmenő szerkezetek után hidraulikus kalapáccsal vagy bontóollóval, a föld és a kő külön frakcióban.

Átfedés a kézi és a gépi munka között csak fizikailag elválasztott munkaterületen lehetséges, például ha a hátsó szárnyon még kézi munka folyik, miközben az utcai részen a gép dolgozik. A gép hatósugarában kézi munka nem folyhat.

6. fázis: mit tartalmaz az átadás?

Az átadás a hulladék elszállítását, a durva tereprendezést, a helyszín bejárását és a dokumentumok – szállítólevelek, átvételi igazolás – átadását jelenti. A tereprendezés mértékét (visszatöltés, elegyengetés) az ajánlat rögzíti.

Ha a bontást a teljes körű bontás csomagban rendelte meg, az átadáskor rendezett telket kap. A bontás befejezését a hatóságnak nem kell bejelenteni, de az ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez hatósági bizonyítvány szükséges, lakóépületnél pedig adatlap a lakás megszűnéséről (ÉTDR) – ezeket a megrendelő intézi.

Hogyan illeszkedik a bontás az építkezés ütemtervéhez?

Ha a bontás után új épület készül, a bontás ütemtervét visszafelé, az építés kezdésétől érdemes tervezni: mikor kell a telek rendezett állapotban, mennyi idő kell a tereprendezéshez, és mikor kell legkésőbb elindulnia a kézi előbontásnak.

1. Az építés tervezett kezdése és a kivitelező igényei (építésre kész terep, felvonulási terület).
2. A tereprendezés és a visszatöltés ideje.
3. A gépi bontás és az alapkiemelés.
4. A kézi előbontás és – ha van – az azbesztes munka.
5. Az előkészítés: közmű-leválasztás, engedély (ha szükséges), azbeszt-bejelentés.

A visszafelé tervezésből gyakran kiderül, hogy a kritikus út nem a bontás, hanem a közmű-leválasztás vagy az engedély – ezért ezeket kell a legkorábban elindítani.

Hogyan kezeljük az időjárást és az évszakokat?

Az időjárás három munkafázist érint leginkább: a tetőbontást (eső, szél, jég), a poros munkákat (szél) és a gépi munkát lejtős vagy agyagos talajon (tartós csapadék).

• Tetőbontás: megmaradó épületnél csak annyit bontunk, amennyit a nap végére ideiglenesen le tudunk takarni.
• Poros munka: erős szélben a falbontást és a padlásfeltöltés eltávolítását átütemezzük, ha a por a szomszédok felé sodródna.
• Gépi munka: átázott, agyagos vagy lejtős talajon a gép stabilitása csökken; ilyenkor a munkaplatót megerősítjük vagy a munkát elhalasztjuk.
• Fagy: a porkötéshez használt víz fagyban nehezebben alkalmazható; ezt a téli ütemezésnél figyelembe vesszük.

Milyen ütemezési hibákat látunk a leggyakrabban?

A leggyakoribb ütemezési hiba, hogy a gépet a kézi előbontás lezárása előtt rendelik ki, mert „úgyis ott van”; a második, hogy a közmű-leválasztást csak a bontás előtti napokban kezdeményezik. Mindkettő ugyanoda vezet: a gép áll, vagy a frakciók keverednek.

• A konténercserék nincsenek a bontás üteméhez igazítva, ezért a válogatott anyag a telken halmozódik fel.
• A palás melléképület csak a bontás közben kerül szóba, és a bejelentési határidő miatt az egész munka csúszik.
• A megtartandó elemeket senki nem jelöli meg előre, és a gépi fázisban már késő.

Mi a munkavezető szerepe a fázisok között?

A munkavezető felel azért, hogy a fázishatárokon az ellenőrzési pontok teljesüljenek, a kézi és a gépi munka ne keveredjen, és a frakciók tisztán maradjanak. Ő dönt arról, mikor érkezhet a gép, mikor indulhat egy újabb szakasz, és mikor kell a munkát leállítani.

A gyakorlatban ez napi bejárást, a konténercserék és szállítások ütemezését, a gépkezelő és a kézi csapat közötti kommunikációt, valamint a megrendelő tájékoztatását jelenti. Ha a teljes körű bontás csomagot választja, a teljes koordináció a mi feladatunk.

Mitől szokott csúszni egy kombinált bontás?

A csúszások döntő többsége nem a bontás közben, hanem a kapcsolódási pontokon keletkezik: hiányzó közmű-igazolás, előre nem jelzett azbeszt, fel nem tárt pince, rossz időjárás a tetőbontás alatt.

1. Közmű-leválasztás késése – a legkorábban elindítandó feladat.
2. Utólag felfedezett pala vagy azbesztcement elem – a bejelentési határidő miatt a teljes ütemtervet eltolja.
3. Ismeretlen pince vagy kút – a gép munkáját az adott zónában leállítja.
4. Tartós eső vagy erős szél – a tetőbontást és a poros munkát érinti.
5. Konténercsere vagy közterületi rakodás akadozása – a válogatott frakciók felhalmozódnak.

Ezek többsége a felmérésen előre jelezhető. Ha egy bontás már elkezdődött, és kiderül, hogy a kézi előbontás elmaradt, a ha kimarad a kézi előbontás cikk mutatja be a következményeket.

Források

• 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet – Nemzeti Jogszabálytár
• Tájékoztató a bontási engedélyezési eljárás szabályairól – e-epites.hu
• 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet – Nemzeti Jogszabálytár
• 45/2004. (VII. 26.) BM–KvVM együttes rendelet – Nemzeti Jogszabálytár